A telefon az Ericssonok "kis tégla" osztályába sorolható. (A tégla nevet már lefoglaltnak tekinthetjük a GH 197 és 198 számára. "Milyen telód van? -Téglaerikszon.")
Megjelenési időpontjában azzal tűnt ki társai közül, hogy képes volt adat- és faxátvitelre. (1995-ben jelent
meg a GSM Phase2 szabvány, amely többek közt ezeket a szolgáltatásokat tartalmazta.) A készülék önmagában
nem képes SMS küldésre. Ehhez, és az adat és fax képességek kihasználásához a képen látható Mobile Office
készlettel számítógéphez kellett csatlakoztatni.
A GH337 jól összerakott, stabil konstrukciónak bizonyult. A telefon mechanikai tartását a hátlapként is
szolgáló könnyűfém öntvény biztosítja. A hat csavar ezen, és a két panelon áthaladva éri el az előlapot.
(Ezekból két csavar a tápfeszültség bevezetésére szolgál, ezek műanyaggyűrűkkel el vannak szigetelve
a háztól.) A kortársaihoz képest kis méretű készülékben két panelt kellett elhelyezni, hogy a nagy helyet elfoglaló
billentyűzet és képernyő mellett a kor integráltsági fokának megfelelő IC-k elférjenek.
A telefon processzora Ericsson gyártmányú, de találunk Texas, Sony, Philips, Seagate integrált áramköröket és egy
Intel Flash memóriacsipet is. A két panel egymáshoz illesztve az alkatrészekkel együtt alig haladja meg
az 1 cm-es vastagságot. A kijelző panel tetején egy gombelem található, amely pontheggesztéssel van
a kontaktusokhoz fogatva. Valószínüleg ez biztosítja az óra működését akkumulátorcsere idején.
A billentyűzet jól viselte a szemmel láthatóan sok használatot, a gumi részek nem keményedtek
meg, az összes gomb most is tökéletesen működik. A kemény felületű gombok jól bírják a stapát, a feliratok az
alljukon helyezkedne el, így nem tudnak lekponi.
Hozzászólások
